A kókuszdió

Elterjedése

Valószínűleg az Indiai-óceán szigeteiről vagy az Ázsia és Ausztrália közt elterülő szigetcsoportról terjedhetett el. Sokhelyütt előfordul, mivel a lehullott magok hosszú hónapokig megőrizhetik csírázóképességüket és a tengeren úszva az anyanövénytől akár 4000 kilométerre is kezdhetik a csírázásukat.

Termése

Termése, a kókuszdió, lecsüngő és tojás alakú, színe a zöldesszürkétől a narancssárgáig terjedhet. Mérete 30 centiméter hosszú, 18 centiméter átmérőjű, 1-2 kilogramm tömegű.

A gyakran 25-30 méter magasságot elérő törzse egyenes, vagy ívesen meghajló, alapjánál megvastagodó. Jellemzően világosszürke színű. Gyökérzete nem hatol mélyre, de a földfelszín feletti járulékos gyökerei kitámasztják a törzset, így jól ellen tud állni az erős viharoknak is. A hatalmas, 3-6 méter hosszú szárnyalt levelekből álló üstökös levélkorona legtöbbször 25-35 levélből áll. Egylaki, virágai sárgák.

Felhasználása

A kókuszdiót borító durva rostszálakat kefesörték, tömítőanyagok, valamint – textilipari eljárásokkal – szőnyegek, lábtörlők, zsinórok készítésére lehet felhasználni. Ehhez az éretlen kókuszdiókat 3 napig vízben áztatják, így a rostok leválaszthatók a kemény héjról. Ezután a rostokat megszárítják, gerebenezik. Textilipari feldolgozáshoz fonalat készítenek belőlük. A kókuszszőnyegek rendkívül rugalmasak, korábban így készültek a tornatermi szőnyegek. 1000 kg kókuszdióból kb. 35 kg keferostot és 150 kg fonásra alkalmas rostot lehet előállítani.

Eredeti nemzetközi neve „kínai egres” volt. Ezt új-zélandi meghonosítóitól kapta a 20. század elején (bár kezdetben rövid ideig kínai nevén emlegették: jangtao).

A KIWI

Hatásai

Némi A-, nagy mennyiségben B-, C- és K vitaminokat, valamint természetes antioxidánsokat, makró- és nyomelemeket tartalmaz.

Napi három kivi fogyasztása 15 Hgmm-el csökkenti a magas vérnyomást, ami igen jó eredménynek számít még gyógyszerek esetén is.

A kivi vagy kiwi az Actinidia deliciosa faj nemesített egyedeinek, illetve más Actinidia nemzetségbe tartozó fajokkal képzett hibridjeinek tojás alakú, kívül barna, szőrös, belül zöld színű gyümölcse.

Dél-Kína nemzeti gyümölcse. Az Actinidia a közép-kínai Sanhszi tartományban őshonos.

A 20. század közepén marketingmegfontolásokból először melonette, majd 1959-ben kivigyümölcs (angolul kiwifruit) névre keresztelték át. A kivi név az Új-Zélandon őshonos kivi madár, a szigetország nemzeti jelképe nevének átvétele. (A madár kicsi, barna és bozontos, mint a gyümölcs.) A melonette, „dinnyécske” névtől az új-zélandi termelőknek azért kellett szabadulniuk, mert attól tartottak, hogy a dinnyére kivetendő új amerikai importvámokat erre a gyümölcsre is alkalmaznák.

Írta  Horváth Réka, Pőthe Laura