2015

Navigácia

MI-TI-ŐK 12. évfolyam 1. szám HALLOWEEN KARÁCSONY ÍRÁSANKBÓL INTERJÚ SZABÓ EURIDIKÉVEL INTERJÚ BRUNCZVIK JUTKÁVAL AMIRŐL MINDENKI BESZÉL NEVESSÜNK ÁLLATVILÁG HALLOWEEN 2011 NEVESSÜNK MESÉK GYÖNGYFŰZŐ KÖR INTERJÚ VARGA ÉVA TANÍTÓ NÉNIVEL KI AZ IGAZI BARÁT? INTERJÚ MAKÓ MÁRTA TANÍTÓ NÉNIVEL SHAKES AND FIDGET - JÁTÉKAJÁNLÓ KUTYA A CSALÁDBAN A TV ÉS AZ INTERNET PÓTOLJÁK A KÖNZVEKET? A FACEBOOK A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS MINDANNYIUNK ÜGYE EGYSZER LESZ, HOL NEM LESZ INTERJÚ NÉMETH CSILLA TANÍTÓ NÉNIVEL A JÖVŐM ISKOLÁJA A PÉLDAKÉPEM ÍGY TERVEZEM A NYÁRI SZÜNIDŐT A SULI FONTOSSÁGA A NEGYEDIKESEK FOGALMAZÁSAIBÓL CSILLAGVIZSGÁLÓBAN JÁRTUNK HUMAN BADY EXHIBITION IFJÚ SZÍVEK INTERJÚ KOLESZÁR LINDÁVAL INTERJÚ MANCAL ERIKA TANÍTÓ NÉNIVEL INTERJÚ TÁRNOK RENÁTA TANÉTÓ NÉNIVEL KI AZ IGAZI BARÁT LEXI MESÉK SÉTA A MÚLTBAN ÚJDONSÁG A PÉNZ KIALAKULÁSA ANYÁK NAPJA AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD EMBER A HOLDON HÚSVÉT INTERJÚ A IX. OSZTÁLLYAL LEXI 2 MÁRCIUS 15. SÍTÚRA TANÍTÓNAP 7 kockázatos dolog kamaszok számára A kókusz és a kiwi AZ ÚSZÁS Interjú Tóth Szilvia tanító nénivel Le a pattanásokkal Ötödikesek mesetára MI-TI-ŐK 12. évfolyam 2. szám

MI - TI - ŐK

MÁRCIUS 15.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált.

Forradalom

Aznap korán reggel Petőfi Sándor a Pilvax kávéházba sietett ahol az ifjak összegyűltek és Vasvári Pált és Bulyovszky Gyulát ott találván, Jókai Mór lakására hívta őket, ahol a 12 ponthoz proklamációt szerkesztettek. Petőfi 8 óra körül társaival a Pilvax-kávéházba ment, a kitűzött időre csak hatan jelentek meg (Petőfi, Jókai, Bulyovszky, Sebő, Gaál Ernő és Hamary Dániel). Itt Jókai felolvasta a 12 pontot és a proklamációt. Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. Innen indultak el az előzőleges megállapodás szerint először a jogi egyetemhez az Egyetem utcába. Annak udvarán már egy csapat tanuló várt rájuk s ott rögtön széket hoztak Petőfi és Jókai számára, itt Petőfi újból elszavalta előző éjjel írt költeményét, a Nemzeti dalt, Jókai pedig fölolvasta a 12 kívánatpontot. Innen az Újvilág utcai orvosi egyetemre mentek, itt is félbeszakították az egyetemi előadásokat és az előbbihez hasonlóképpen jártak el az udvaron, később pedig a mérnöki és bölcseleti kar hallgatói előtt; ugyanez történt az egyetemi téren is. Ekkor már nemcsak az ifjúság vette őket nagy tömegben körül, hanem az utcáról is nagy közönség csatlakozott hozzájuk mely nőttön nőt.

Elhatároztatott, hogy a nép a proklamáció első pontját, a sajtószabadságot, saját önhatalmánál fogva teljesülésbe veendi, amit meg is tett, 10 óra után a siker és lelkesedés hatása alatt a tömeg Landerer és Heckenast könyvnyomdájához vonult a Hatvani utcába, itt a rend és béke fönntartása tekintetéből választmányi tagokul Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Vidats János és Jókai Mór küldettek be. A nyomdatulajdonost a kikiáltott tizenkét pontú program és Petőfi költeményének cenzúra nélküli kinyomatására szólították fel, ellenállásának esetén az el nem kerülhető kényszerítést helyezvén kilátásba. A nyomdatulajdonos engedett, és a kívánt iratok rögtön németre is lefordítva néhány pillanat múlva ezrével kerültek elő a gyorssajtó alól, melynek példányai egész délig osztattak ki a szakadó eső dacára szüntelen gyülekező közönségnek. Ezek voltak a szabad sajtó első termékei. Míg a nyomtatás tartott, Petőfi, Jókai, Vasvári, Egressy s Irányi beszédet tartottak a néphez. Ekkor Petőfi negyedszer szavalta el a Nemzeti dalt. Csak délfelé oszlottak el, megállapodva abban, hogy délután az államfogságban levő Táncsics Mihály kiszabadítására mennek Budára.

 

Petőfi a verset 1848. március 13-án, két nappal a forradalom kitörése előtt írta. A vers kezdősora a hagyomány szerint Szikra Ferenc hatására megváltozott: amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort (Rajta magyar, hí a haza!) azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: „Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!”. Petőfi megfogadta a tanácsot és átírta a sort.

Petőfi a verset eredetileg arra a népgyűlésre szánta, melyet március 19-ére tervezett a pesti ifjúság. A bécsi forradalom hírére azonban felgyorsultak az események. 15-én először Pesten, a Pilvax kávéházban olvasta fel a verset.

A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtatott az elfoglalt Landerer-nyomdában. (Petőfi egyébként ide elfelejtette magával vinni a kéziratot, ezért emlékezetből diktálta le.) Ezután a versből több ezer példányt osztottak szét a nép között.

A hagyomány szerint Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén állva elszavalta az egybegyűlt tömegnek a Nemzeti dalt, Petőfi azonban visszaemlékezéseiben nem említi a múzeumot azon helyek közt, ahol elszavalta a verset; itt feltehetőleg beszédet mondott, csak az utókor emlékezetében keletkezett a múzeumlépcsőn szavalás legendája.

Március 15-én kokárdát tűzünk a szívünk fölé           

Március 15-ét mi is mindig megünnepeljük az iskolában, idén sem volt ez másképpen. Az emlékműsorban szerepeltek hatodikosok, hetedikesek, nyolcadikosok és kilencedikesek. A műsor nagyon szép volt, a tanulók összefoglalták a szabadságharc fontosabb eseményeit, elszavalták a Nemzeti dalt is, majd a végén közösen elénekeltük a magyar Himnuszt. Köszönjük ezt Brunczvik Judit tanító néninek is, aki összeállította a műsort. Ezért nagyon büszkék voltunk rá és a szereplőkre, mert a szereplők szépen és átéléssel szavaltak. A kultúrházban is előadták az emlékműsort, természetesen ott is remekeltek.  Köszönetet érdemel minden szereplő, büszke vagyok, hogy ilyen iskolatársaim vannak.

Összeállította Flórián Regina és Juhász Viktor

Novinky

Kontakt

  • Základná škola s vyučovacím jazykom maďarským Horná Potôň - Magyar Tannyelvű Alapiskola Felsőpatony
    Hlavná 120, 930 36 Horná Potôň
  • +421 031 5511279
    +420 903 457450

Fotogaléria