Lexi

 

Sziasztok. Lexi vagyok. Egy átlagos 17 éves. Most az én történetemet mesélem el nektek. Folytatásokban… J

 

1. Fejezet (Szörnyű reggel)

 

Én egy átlagos középsuliba járok. De az én életem közel sem normális. Egy átlagos nap volt. Kivéve azt, hogy most arra keltem, hogy a bátyám (Tomi, 19 éves) beront a szobámba, és rám ugrik, az ágyba. Tudtam, hogy a mai nap nem olyan lesz, mint a többi. Amikor nagy nehezen kitépett az ágyból, elindultam a fürdőbe, csak közben elakasztott az öcsém (Máté, 7 éves) és azt mondta:

• Hehe. Én érek be előbb a fürdőbe, és te el fogsz késni. Bebebe.

Én idegesen ütni kezdtem az ajtót, és azt kiabáltam:

• Gyere ki, te kis dög! Ha megint elkésem, a tanár kinyír!
• Úgy kell neked! Legközelebb meggondolod, hogy megeszed-e a sütimet.
• Gyere ki most azonnal!
• Nem, nem és nem!
• De igen!
• De nem!
• Szólok anyunak!

Ebben a pillanatban az ajtó kinyílt, de mielőtt bemehettem volna, Tomi beugrott a fürdőbe és az orromra csapta az ajtót.

• Pasihatalooom!

Azután már csak nevetést hallottam. Amikor anyu felkiáltott nekünk az emeletre, azt mondta:

     -      Induljatok! 15 perc múlva tanítás! Ha nem indultok el 5 perc múlva, akkor elkéstek! Siessetek!

De már tudtam, hogy ma is büntiben leszek. Torkom szakadtából ordítottam:

• Tomi! Most azonnal gyere kiiiiiii!
• Mi lesz, ha nem?
• Akkor beleváglak egy kád hideg vízbe!

Ekkor anya kiáltott:

• Indulás!
• De anya, még nem vagyok készen.
• Akkor kapd össze magad, mert ha megint elkésel, akkor nagy bajban leszel!
• De a fiúk elfoglalták a fürdőt!
• Nem érdekel! Szóltál volna előbb! Igyekezz, mert nem mehetsz sehova, csak késs el még egyszer!
• De ez nem ér! Amikor Tomi késik el, az bezzeg nem baj.
• Igen! Azért, mert ő fiú.
• De a lényeg nem az, mindegy! Az a lényeg hogy velük máshogy bánsz, mint velem! Miért?
• Mert ….. ő …. Ezt majd megbeszéljük!

Ekkor az ajtó kinyílt. Tomi a képembe vágta a vizes törölközőjét. Erre én:

• Fúúúúj! Ez undorító!
• Nem tudom, hogy miért undorodsz ennyire tőlem. A barátnőid megőrülnek értem. Te meg ….
• Igen, az lehet, mert ők nem a tesóid.

Erre meztelen felsőtesttel átölelt, és én meg tiszta víz lettem. (Lehet, hogy Tomi helyes és izmos volt, de akkor is csak a tesóm. Ráadásul már nem egy olyan dolgot tudtam meg róla, ami miatt nagyon is undorodhattam tőle. De ezek mellett ismertem az érzékeny oldalát is. Pl: van egy olyan macija, amihez senki nem érhet hozzá, mert hisztirohamot kap. Egyébként is, bármin tudna sírni, csak megjátssza a nagyfiút.) Én azért mégiscsak szeretem.

Na végre bejutottam a fürdőbe, de elfelejtettem bekulcsolni az ajtót. Egyszercsak benyitott a Tomi haverja (Tibi, 19 éves). Perssze nem tudta, hogy bent vagyok. Én meg épp a zuhanyzóban voltam és akkor vettem észre, hogy Tibi bejött. Nekivágtam a samponomat és úgy üvöltöttem:

• Áááááááá! Tibi! Tünés ki azonnal! Ááááááá!
• Jól van na, nem akartam.
• De akkor is, azonnal kifelé, mert még a tusfürdőt is nekedvágom!
• Oké, oké. Nem kell a hiszti.
• Mi az, hogy a hiszti? Hisz nincs rajtam semmi.

Ebben a pillanatban kinyílt az ajtó, és Tomi is bejött:

• Úr isten Tibi! Mit csináltok itt a húgommal? Tünés kifelé! Ha még egyszer meglátlak a közelében, páros lábbal rúglak ki innen!

Tibi most kiment a fürdőből, de Tomi bent maradt és letolt:

• Miért nem csukod be az ajtót, amikor zuhanyozol? Arra még nem gondoltál, hogy mi van, ha valaki benyit rád?
• De, csak most, mivel elfoglaltad a fürdőt, sietnem kellett.
• Na ne fogj rám mindent! Ez csakis a te hibád!
• Nem az! Tudod, ha nem zárkóztok be ide, akkor ez nem történik meg.
• Na de te meg, ha időben keltél volna fel, akkor nem kellett volna osztozni a fürdőszobán!

Na itt betelt a pohár. Nekidobtam azt a törölközőt, amit jeges pakolásra használok, és most is tele volt jégdarabokkal.

• Áááááááá! Lexi, meg vagy őrülve?
• Tünés!
• Oké. Te kis hisztis.

Becsapta az ajtót. Hangokat hallottam. Hangokat, amiket Tibi és Tomi adnak ki:

• Mit képzelsz te magadról? És azt hogy képzelted, hogy benyitsz a húgomra?
• Tesó! Nem tudtam, hogy benn van, vágod?
• Ja. Csak tudod kopogni is lehet!
• Na inkább megjünk a suliba.
• Ma én viszem Lexit is.
• Ja, jó, oké.

Törölközőbe csavarva átfutottam a házon. A szobám ajtaját most jól bekulcsoltam. Lehúztam magamról a törölközőt és végre felöltöztem. Csak az volt a baj, hogy Máté ellopta a fésűm, a hajvasalóm és a hajcsatom. Odamentem a szobájához, és ütni kezdtem az ajtót:

• Mátééééé! Add visszaaaaaaa!
• Mit adjak vissza?
• A hajvasalóm és a hajkefém.
• Nincs is nálam.
• Na persze! Akkor nyisd ki az ajtót, bemegyek és meglátjuk, hogy nálad van-e.
• Oké, gyere.

Kinyitotta az ajtót. Én persze egyből megláttam az asztalán.

• Na te kis dög, most azonnal elviszem a szobádból a cuccaim.
• Nyugodtan!
• Oké!

Elpakoltam a dolgaim, becsaptam az ajtaját, és nekiálltam megcsinálni a hajam. Öt perc múlva Tomi kiáltott:

• Indulok. Most jössz velem vagy gyalog magad!
• Tíz percet tudsz várni?
• Igen, tudok. De igyekezz, mert az én órám korábban kezdődik, mint a tied.
• Jó, jó. Megyek már.

Dúdolva kifutottam az autójához.

• Mehetünk!

Már be is ugrottam a nyitott tetejű autó hátsó ülésére.

• Öt perc és ott vagyunk a sulinál.
• Jó. Talán most nem késem el.
• Nem talán, hanem biztos. Ha velem jössz, akkor nincs az az isten, hogy elkéss.
• Nagyon helyes.

 

2. Fejezet (Tomi gonosz csaja)

 

Már félúton voltunk, amikor Tomi sms-t kapott. Egyszer csak azt mondta:

• Bocs, vissza kell fordulnunk a csajomért.
• A kidért?!
• Az új csajomért.
• És ki az, ha szabad kérdeznem?
• Lilla (17 éves). Ismered?
• Mi az hogy! Nem csak ismerem, egyenesen ő a legnagyobb ellenségem. Hogy lehetsz ilyen hülye? Neked miért pont a plasztikok jönnek be?
• Hát ez van. És nem vagyok hülye. Nekem nem a plasztikok jönnek be. Lilla más.
• Lilla kicsit sem más.
• De igen. Ő jó csaj. És te biztosan csak féltékeny vagy rá.
• Mi? Én nem vagyok féltékeny. Állj meg a kocsival. Gyalog megyek.
• Nem mész gyalog! Te most velem vagy. Én vigyázok arra, hogy ne csinálj marhaságot.
• Nekem nem kell bébicsősz. És ha nem állsz meg most azonnal, akkor kiugrom.
• Nem! Itt maradsz!
• De nem maradok itt!
• De igen!
• De nem!
• De igen!
• Utállak!

Csak miután kimondtam, akkor jöttem rá, hogy ez mennyire fáj Tominak.

• Igen? Ha utálsz, akkor tessék, szállj ki.

Megállt az autóval, és Tibi kinyitotta az ajtót.

• De én nem gondoltam komolyan. Én szeretlek.

Tibi súgott nekem egy mondatot:

• Ugye tudod, hogy ezzel nagyon megbántottad? Neki te vagy a legfontosabb. Ezt nem kellett volna.

Én nem mondtam neki semmit, csak Tomminak:

• De Tomi, nem gondoltam komolyan.
• Szállj ki! Majd otthon megbeszéljük.
• De nem otthon, hanem most!
• Azt mondtam, szállj ki!
• Jó!

Ki is szálltam. Hisz eljutok én a suliba egyedül is. Amikor már majdnem odaértem a suliba, Tomiék elhajtottak mellettem, és Lilla kikiáltott nekem az autóból:

• LÚZER!!!!!!

Ez meg nekem esett rosszul. A suliban egész nap Lilla buzerált.

 

3. Fejezet (Volt, nincs)

 

Amikor Tomi hazaért, én már rég otthon voltam. Csak annyit hallottam a hazajöveteléből, hogy kiabál, remeg a hangja és becsapja az ajtót. Ez nekem nagyon gyanús volt, mert nem szokott ilyet csinálni, ha csak nem törté t vele valami. Odamentem a szobája ajtajához és bekopogtam. Nem túl barátságos válasz fogadott:

• Menj el innen!
• De hisz azt sem tudod, hogy ki vagyok, és mit akarok.
• Akkor ki vagy és mit akarsz?
• Lexi vagyok. És csak azt akarom tudni, hogy mi a baj?
• Nem vagyok most senkire sem kíváncsi!
• Légy szíves! Lehet, hogy tudok segíteni.
• Nem kell senkinek a segítsége! Nagyfiú vagyok, meg tudom oldani!
• Na, tesó, ne csináld. Tudod, hogy mi mindent megbeszélünk.
• De ezt most nem. Nem tartozik rád!
• Légy szíves!

Ekkor az ajtó kinyílt, és Tomi sírva átölelt. Én akkor már tudtam, hogy itt semmi sincs rendben. Bementünk a szobájába és leültünk az ágyra. Megkérdeztem:

• Na mi van, hogy úgy bőgsz, mint valami kisgyerek?
• Megcsalt!
• Jaj ne már. Látod én mondtam, hogy nem százas a kis palasztikcica.
• Jó, jó. Te megmondtad.
• Mert nekem mindig igazam van, csak te soha nem hallgatsz rám.
• Na most hagyjuk ezt!
• Egy pillanat és jövök.
• Oké.

Kimentem, felpattantam a biciklire, és már hajtottam is Lillához. Amikor odaértem, az anyukája tárt karokkal fogadott:

• Csókolom. Lilla otthon van?
• Nincs, de fél óra és itt lesz. Gyere be, várd meg itt.
• Jaj, köszönöm, nem szeretnék zavarni.
• Dehogy zavarsz. Lilla barátait mindig szívesen látom.
• Ja, de mi nem ............ nagyon köszönöm a meghívást.

Bementünk, leültünk a nappaliba, és az anyukája kérdezgetett:

• És hogy van a tesód, Tomi?
• Hát ........... most nem a legjobban.
• Mi történ?
• Hát, Lilla megcsalta.
• Mit csinált? És kivel?
• Megcsalta. Petivel (18 éves, Tomi haverja).
• Úr isten. Na majd én elbeszélgetek ezzel a Lillával.

Egyszercsak sms-t kaptam, ez állt benne:

Hol vagy? Mit csinálsz? Mivel mentél el? Gyere már! Szükségem van rád. Puszi: Peti

Peti? Mi az, hogy Peti? Ezt nem hiszem el. Mit akar tőlem ez a disznó? Ha valamit akar, majd felhív.

• Elnézést, Kati néni, mennem kell.
• Ó, semmi baj Lexi. Megértelek. Bisztos most meg kell beszélned pár dolgot Tomival.
• Igen, meg.
• Nos akkor szia.
• Csókolom.

Felpattantam a biciklire és már száguldottam haza. Amikor hazaértem, Tomi nem volt otthon. Berohantam a szobájába, és csak egy cetlit találtam a szekrényre ragasztva. Az állt rajta:

            Hugi! Ne ijedj meg. Nincs semmi baj. Csak egy kicsit lehet, hogy butaságot csinálok. Szeretlek. TOMI

 Te jó ég. Ez a lüke mit akar csinálni? Na akkor összeszedem a bizonyítékokat:

1. Tomi nincs otthon
2. Peti írt nekem üzit
3. Lilla nincs otthon
4. A pisztolya nincs a szekrényben

Akkor az annyit tesz: TOMI LE AKARJA LŐNI PETIT !!!!!!!!!!!!!!

Most mit tegyek? Hol lehetnek? Mi lesz, ha a tesóm lelövi Petit? Már felnőttnek számít, szóval simán lecsukhatják. Na várjunk csak, és mi lenne ha írnék egy sms-t Petinek? Csak reagálna rá valaki valamit. Amire a kezembe fogtam a telefont, Peti hívott:

• Lexi! Segíts!
• Lilla? Te vagy az?
• Igen, én. De segítened kell.
• Mi történt?
• Tomi. Pisztoly. Peti. Én. Rakd össze.
• Úristen. Hol vagytok?
• A focipálya mögött.
• És mivel vagytok?
• Autó. De siess, mert csak rád hallgatna.
• Máris ott vagyok.

Eltettem a telefont és már ültem is a robogómon, hogy minél előbb eljussak Tomihoz. 5 perc alatt ott voltam. Hatalmas sikítást hallottam és egy kiáltást:

Áááááá! Tomi ne csináld. Peti! Úristen, hívja valaki Lexit!

Én fél percen belül ott teremtem Tomi mellett.

• Tomi! Ne tedd meg! Egy lány sem ér ennyit. Gyere haza! Szeretlek. Nem mehetsz a sittre.
• Nem! Ha elkezdtem, akkor befejezem.
• Azt mondtam, nem!
• De igen!

Oda kellett mennem hozzá és megfogtam a kezét, amelyikben a pisztoly volt.

• Tomi. Elég.

Eldobta a piszolyt és Lillának kiabált:

• Lilla, miért?
• Nem tudom.

Odament Lillához és szorosan átkarolta. Az arcát megsímította és lassan megcsókolta.Amikor Lilla beleélte magát, Tomi elbökte magától. Felvette a pisztolyt, eltette a kabátjába és elindultunk kézenfogva az autóhoz.

• Tomi, mire volt ez jó?
• Nem tudom Lexi. Elborult az agyam. Tudod, nekem nagyon bejött Lilla.
• Tudom. De amikor megcsókoltad, az mi volt?
• Nem tudom, de .......

Itt megcsörrent a telefonom.

 

4. Fejezet (A nagy hír)

 

• Halló?
• Szia kicsim. Itt anyu.
• Szia anyu. Mit szeretnél?
• Siessetek haza, mert levelet kaptatok.
• Oké, sietünk.

Amikor hazaértünk, anyu egy levelet nyomott a kezembe, amin ez állt:

            Lexinek és Tominak!

Tomi kibontotta. Ez állt benne:

           

Drága gyermekeim. Azt szeretném, ha eljönnétek hozzám a tengerparti házamba, itt tölteni a vakációt.

                                   Szeretettel: apa.

 

• Apa? Tomi, te ezt elhiszed?
• Igen. Apa is csak ilyen lehet. Nem jelez, aztán egyszer csak ír nekünk egy levelet.
• Hát nekem ez sok!

Anya felkiált:

• Drágáim! Ha tetszik, ha nem, jövö héttől az egész nyarat apátoknál töltitek.
• De én nem akarom. Lexi te sem, ugye?
• Én ...... én nem tudom.

Megcsörrent a vonalas telefon, és én vettem fel:

• Halló?
• Lexi?
• Igen, én vagyok.
• Én vagyok az, apa.
• Ja, szia apa.
• Akkor lejöttök hozzám?
• Öm ....... ööö ........ nem ........... nem tudom ......... még megbeszélem Tomival jó?
• Persze.
• Oké. Mennem kell. Szia apu.
• Szia kicsim. Szeretlek.
• Én ........... én is. Szia.
• Szia.

Letettem és kiáltottam:

• Tomiiiiiiiiiiiii!
• Mi van?
• Gyere ide! Moooost!

Lecsúszott a korláton:

• Na mi van?
• Apa hívott. Azt kérdezte, elmegyünk-e hozzá a nyáron.
• Nem!
• De ezt nem tehetjük meg vele! Szeret minket.
• De én nem szeretem őt!
• Akkor elmegyek egyedül!
• Nem mehetsz el egyedül.
• Akkor velem jössz.
• Jó.

 

 

 

                                                                                                          Írta Cséfalvay Fanni

 

 

Folytatás legközelebb...